SzegedSzeged Csongrád megye központja, lakossága 175 ezer fő. Szeged földrajzi elhelyezkedése: az Alsó-Tisza vidékhez tartozó Dél-Tisza-völgy kistájegységben, Budapest fővárostól délkeletre a Tisza két partján, a magyar-román-szerb hármashatár közelében található. Szeged területi szintű gazdasági, kulturális, oktatási és tudományos központ. A város 1961-ben lett megyeszékhely, az 1970-es években több környező település (Algyő, Szőreg, Tápé, Kiskundorozsma, Gyálarét) hozzácsatolásával növekedett, városkörzetéhez jelenleg 13 település tartozik.

Szeged adott otthon hosszabb rövidebb ideig a következő híres magyaroknak: Tömörkény István, Móra Ferenc, Babits Mihály és József Attila. Múltja, nevezetességei, látnivalói miatt jelentős az idegenforgalom a városban, az utazókat számos szállás, legyen az hotel vagy panzió várja, de eladó vagy kiadó ingatlan, lakás is található azok számára, akik hosszabb időt töltenek a városban, például itt folytatják tanulmányaikat. Szeged térképe nélkülözhetetlen minden látogatónak, itt lejjebb egy meglehetősen kicsi térkép található, énnél mindenképpen nagyobb beszerzése ajánlott :)

Szeged történelme, története

Szeged térképeA régészeti leletek tanúsága szerint Szeged már az őskorban is lakott település volt. Írott forrásaink először 1183-ban említik a várost egy oklevélben, miszerint itt volt az ország egyik sótára. Az 1242-es tatárjárás során a települést feldúlták, de éppen ez adott lendületet ahhoz, hogy meginduljon a vár építése a korábbi földvárhelyén. Szeged 1246-tól város, 1498-ban pedig szabad királyi város rangot kapott. A török támadások idején országgyűlésnek is helyet adott, majd az 1686-os felszabadulási a Török Birodalom részévé vált Szeged is.

Szeged 1719-ben lett újra szabad királyi város. A 18-19. századba sorozatos csapások érték a települést, úgy mint pestis, tűzvész, vagy árvíz, az 1879. évi árvíz pusztítása például olyan jelentős volt, hogy Szeged épületeinek 95 százaléka összedőlt. A négy évig tartó újjáépítéshez nemzetközi segítséget is kapott Szeged, s sok jelentős épület ekkor készült el, úgy mint a városháza, a színház, számos iskola, a törvényszék és a börtön. Fontosabb intézmények, építmények, melyek már a nagy árvíz előtt is működtek: a piarista gimnázium (1721), a Grünn Orbán Fülöp nevéhez fűződő nyomda (1801), a gőzfürdő (1843), a vízvezeték (1859) és a gázvilágítás.

Oktatás és Szeged

Szeged egyik legjelentősebb egyetemi városunk. A Kolozsvári Egyetem a trianoni diktátum megkötése után költözött a városba (1921), majd a második világháború után, 1951-ben kettévált, s lett belőle a József Attila Tudományegyetem valamint a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem. Később létrejött a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola is, e három felsőoktatási intézmény, kiegészülve a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolával, 2000-től mint Szegedi Tudományegyetem (SZTE) működik tovább.

Szegedi gimnáziumok:

Szeged nevezetességei

Szeged történelmi nevezetességei közül a legfontosabb a szegedi vár romjai, melynek restaurálása az 1950-es években történt meg. Fontos látnivaló a városközpont, a Dóm tér az azt körülvevő épületekkel:

Szeged és környéke további jelentős látnivalói:

Szeged az interneten

A „Szeged” kifejezésre, hasonlóan sok más városhoz, rengeteg keresés érkezik. Sokan azonban nem csak magára a település nevére keresnek, hanem hozzá tesznek más egyéb szavakat is, ha ezeket megfigyeljük jó képet kapunk arról, hogy milyen adatok után kutatunk naponta a világhálón:

Vissza a földrajz oldal főoldalára: Földrajz >>