Ezen az oldalon a felvilágosodás kora témakörben olvasható vázlat a történelem érettségi tételek közül.
Évszámok
- 1740-1748: az osztrák örökösödési háború, III. Károly fiú utód nékül hal meg, a Pragmatica Sanctio Mária Teréziát iktatná hatalomba, emiatt Nagy Frigyes (porosz) megtámadja az osztrákokat. Megszerzi Sziléziát, aacheni békével zárul le (részt vettek: Anglia, Ausztria – Poroszország, Franciaország).
- 1756-1763: a hétéves háború. A porosz hatalom megtörésére irányul (orosz, svéd, francia a porosz ellen, angolok a poroszokkal). Kezdeti sikerek, a cárnő kiszáll a háborúból, Poroszország megmenekül.
Személyek
- Nagy Frigyes: Hozzá fűződik Poroszország nagyhatalommá válása (1740-1786). Felvilágosult abszolutista uralkodó. Támogatta az oktatást, manufaktúrákat. Részt vett az osztrák örökösödési háborúban (1740-48) és a hétéves háborúban (1756-63). Megszerezte Sziléziát, részt vett Lengyelország első felosztásban (1772).
- Nagy Katalin: orosz cárnő (1762-1796), megerősítette az orosz despotikus rendszert. Felvilágosult abszolutista uralkodó, reformokkal kormányoz. Tovább terjeszkedik (Szibéria, Baltikum, Lengyelország, 1772).
- Voltaire: Francia író, filozófus, a 18. században. Filozófiai elbeszélés, ironikus fejtegetések mestere, az egyházat bírálja, de Isten létét nem tagadja.
- Montesquieu: francia filozófus a 18. század első felében, példaképe az angol alkotmányos rendszer. Ezt tartja a legjobb rendszernek. Megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elmélete (egymástól független működés, egymás ellenőrzése).
- Rousseau: francia filozófus 1712-1778. A nép közvetlen hatalmát hirdette (népszuverenitás). Az általa elképzelt demokráciában minden polgár részt vett a döntéshozatalban, így a közjóz szolgálja.
- Diderot: A 33 kötetes Enciklopédia egyik szerkesztője a 18. század második felében.
Fogalmak
- Enciklopédia: A francia felvilágosodás nagy összefoglaló munkája (szerkesztői: d’Alambert, Diderot). A kor ismereteit gyűjti össze. A 18. század második felében adják ki több kötetben, nagyban hozzájárul a felvilágosodás elterjedéséhez.
- A hatalmi ágak megosztása: a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalmak szétválasztásának elve. A hatalmi ágak külön működve és egymást ellenőrizve megakadályozták a hatalommal való visszaélést. Locke és Montesquieu fejlesztették ki, alkotmányos rendszerekben a 18. század végétől valósult meg.
- Társadalmi szerződés: Thomas Hobbes által megfogalmazott, Locke és Rousseau által továbbfejlesztett elmélet. Az állam és az emberek között szerződés jön létre: a nép bizonyos jogait az államra ruházza, cserébe az megvédi a külső támadásoktól és a belső jogsértésektől.
- Felvilágosodott abszolutizmus: bürokratikus kormányzati rendszer a 18. században. A hatalmi rendszer megváltoztatása nélkül kívánták modernizálni az országot (Habsburgok, poroszok). Merkantilista vámpolitika, adókedvezmények, oktatás fejlesztése. Főleg a peremen lévő országok, akik a nyugathoz akarnak felzárkózni, átveszik a felvilágosodást.
- Emberi jogok: az alapvető politikai és személyes szabadságjogok összessége. Minden ember számára biztosítani kívánja az egyenlőséget. Először Franciaországban fogalmazzák meg (Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, 1789).
- Népfelség elve: Rousseau által megfogalmazott, miszerint minden jog a néptől van, joga van a forradalomhoz is.
Kapcsolódó oldalak: Érettségi és felvételi >>
Vissza a történelem érettégi tételek oldalra: Történelem érettségi tételek >>
Vissza az oktatás főoldalra: Oktatás >>
Cograf Lexikon - copyright 2007