Ezen az oldalon a polgári átalakulás kora témakörben olvasható vázlat a történelem érettségi tételek közül.
Évszámok
- 1776: a II. Kontinentális Kongresszus elfogadta a Thomas Jefferson által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. Amerika elszakad Nagy-Britanniától, hivatalosan megszületett az USA.
- 1783: Párizsban Nagy-Britannia elismeri az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét. Versailles-ban a britek békét köt Spanyolországgal és Fanciaországgal.
- 1789: XVI. Lajos francia uralkodó összehívja az 1614 óta a hatalom gyakorlásából kizárt rendi gyűlést. Sieyes abbé megelégelte, hogy a papság és a nemesség rendje rendszerint leszavazza a harmadik rendet (külön-külön ülésezett mind3 rend, és mindegyik rend egy szavazati joggal rendelkezett). Sieyes javasolta, h a rendi gyűlés alakuljon át nemzetgyűléssé.
- 1794: Robespierre és más jakobinus kivégzése. A nagy francia forradalom 3. szakaszának (jakobinus diktatúra) vége, a 4. szakasz (thermidori köztársaság) kezdete.
- 1804-1815: Bonaparte Napóleon uralkodásának ideje a császárrá koronázástól a Szent Ilona szigetére való száműzésig számítva.
- 1830: X. Károly "júliusi rendeletei" ellen forradalom tört ki Franciaországban (júliusi forradalom). Megdöntötték X. Károly uralmát és Lajos Fülöpöt emelték trónra.
- 1848: Európán forradalmi hullám söpört végig az osztrák elnyomás ellen. (Itália, Bécs, Pest, Prága, Párizs)
Személyek
- Washington: Az USA első elnöke (1789–1797), a függetlenségi háború (1775–1783) győztes hadvezére. Elnöki tevékenysége előtt szerepet játszott az az Egyesült Államok alkotmányának megírásában (1787), majd később az elsők között írta alá a dokumentumot.
- Jefferson: (1743-1826) Az USA harmadik elnöke, a Függetlenségi nyilatkozat megírója.
- XVI. Lajos: francia király a fr. forr. alatt. 1789-ben (1614 óta először) kénytelen volt összehívni a rendi gyűlést, ahol a nemesség támogatta polgárság nyert teret (Nemzetgyűlés). A király nem tudot velük együttműködni, 1791-ben elment Párizsból, de visszavitték. 1792-ben a túlságosan ellenálló XVI. Lajost megfosztották hatalmától ezzel véget ért a monarchia.
- Danton: A francia forradalom egyik leghíresebb alakja, a jakobinus párt egyik vezére. Tagja volt a Hegypártnak, a Konventnek és a Közjóléti Bizottságnak. 1794-ben lefejezték.
- Robespierre: A francia forradalom egyik leghíresebb alakja, a jakobinus párt egyik vezére. Tagja a Konventnek és a Közjóléti Bizottság vezetője, így diktátor. A jakobinus terror vezetője, (Dantont is ő végezteti ki – saját pártjában is tisztogat), 1794-ben őt is kivégezték.
- Metternich: (1773-1859), osztrák államférfi, kancellársága idején a Habsburg Birodalom gyakorlati irányítója, egyben a monarchia feudális rendjének védelmezője. A 19. század egyik legbefolyásosabb diplomatája.
- Napoleon: tábornok a fr. forr. idején, majd 1804-1815-ig Fro. császára. Valamilyen formában egész E.-ra hatással volt (hódítás, szövetség), de a sikertelen oroszországi invázió után hatalma hanyatlani kezdett. 1815-ben Waterloonál végleg legyőzték, és száműzték.
- Watt: skót feltaláló és mérnök volt, akinek fejlesztései a gőzgépen lényegesen hozzájárultak az ipari forradalom során végbement változásokhoz.
- Stephenson: 1825: Rocket nevű gőzmozdonya első útjára indul, ezzel modernizálva a közlekedést (Anglia).
- Marx: (XIX. sz.) német filozófus, közgazdász, a szocialista munkásmozgalom teoretikusa, a marxizmus névadója. Kapitalizmus-kritikájáról és a történelemnek osztályharcok történeteként való felfogásáról ismert.
Fogalmak
- Nacionalizmus: (latin: nemzet) A polgári nemzet születésével együtt a XIX. sz. elején jelentkező ideológiai irányzat. A társ. alapvető egységének a nemzetet tartja, s háttérbe szorítja a vallási és egyéb kötődéseket. Az egy nemzethez tartozók egy államban való egyesítését tekinti fő céljának. A XIX. század első felében összefonódott a liberalizmussal, a polgári rendszerek kialakulása után azonban önállóan bármely irányzattal összekapcsolódva jelentkezhetett.
- Liberalizmus: (szabadelvűség) A XVIII. században kibontakozó eszmeáramlat. A felvilágosodásban gyökerezik: népképviseleten alapuló parlamentarizmus, polgári szabadságjogok biztosítása, tolerancia. Gazdaságpolitikában az államtól mentes szabad versenyt hírdette. A XIX. század első felében összefonódott a nacionalizmussal. Később háttérbe szorult, elvesztette kapcsolatát a népmozgalmakkal.
- Szocializmus: A munkásmozgalomnak a XIX. sz. második felében kialakult irányzata. A választójogért, jobb munkafeltételekért küzdöttek és a kommunizmussal ellentétben nem akarták fegyveresen megdönteni a polgári hatalmat.
- Konzervativizmus: a XIX. sz. elején kibontakozó politikai irányzat, mely a hagyományok megóvását és a lassú, szerves fejlődést tekintette elsődlegesnek (a liberalizmussal ellentétben).
- Alkotmány: Az állam és a társadalom működését meghatározó alapokmány. (1.:USA (1787)) (a rendiség idején a kiváltságokat összefoglaló törvényeket is alkotmánynak tekintették)
- Polgári szabadságjogok: a szólás, a gyülekezés, a sajtó, a lelkiismeret, a vallás, a kormánnyal való szembenállás, a tulajdon szabadsága (Függetlenségi Nyíl. (1776); EéPJNy (1789)) A XIX. sz. második felétől alapvető követelmény az alkotmányos rendszerekkel szemben.
- Parlamenti rendszer: (?)
- Emigráció: Politikai vagy vallási okokból a saját hazájában nemkívánatossá, üldözötté váltak kivándorlása, más országban tartózkodása. (pl: fr. forr.: királypártiak; magyar szabharc bukása utáni megtorlások menekültjei)
- Reakció: (?)
- Terror: nyílt erőszak alkalmazása rémület, rettegés kiváltása céljából. (pl. jakobinus terror)
- Kapitalizmus: olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többségében magántulajdonban vannak, miket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását a túlnyomórészt a szabad piac határozza meg. Meghatározó eleme a tőke.
- Tőkés: olyan ember, aki tőkével (értéktöbblet megszerzését lehetővé tevő felhalmozott érték) rendelkezik.
- Proletár: a modern korban a bérmunkás elnevezése.
- Forradalom: gyorsan jövő, megrázó társadalmi jelenség, amely meghatározott idő alatt teljesen átalakítja a társadalmi és politikai intézményrendszert vagy komoly kultúrális, gazdasági áttörést hoz benne. Többnyire erőszakkal jár.
- Jakobinus terror: a fr. forr. 1793-94-es időszaka, amikor a jakobinusok (Konvent) sok girondistát a Forradalmi Bíróság elé állítottak és kivégeztek.
- Nemzet: A középkorban az egy uralkodó alá tartozó, földbirtokkal rendelkező, fegyverfogásra jogosult, kollektív jogokkal rendelkező nemesemberek összességét jelentette, a fr. forr. után az egy országban élő embereket nevezik egy nemzetnek.
- Ipari forradalom: A gazdaság ugrásszerű fejlődése, amely átalakította a társadalmi szerkezetet és az életmódot, hozzájárult a népesség rohamos növekedéséhez és a városiasodáshoz. (1. Anglia 1740-1850; 2. XIX. sz. vége).
- Mezőgazdasági forradalom: A mezőgazdiban a talajjavítás illetve az új eszközök és módszerek révén bekövetkező gyors fellendülés. (1. Angila XVIII. sz.) Népességnövekedés, urbanizáció.
- Gyár: gépekkel dolgozó tőkés vállalkozás. Angliában a XVIII. sz. 2. felében, hazánkban 1840 körül váltották fel a manufaktúrákat.
- Haszon: gazdasági tevékenység során felmerült, számszerűen kifejezett bevételek és ráfordítások különbsége.
- Utópia: többnyire jövőbeli, a tökéleteshez közeli fejlettségi szinten álló emberi társadalmat, illetve egy ilyen társadalmat leíró irodalmi művet jelent.
Kapcsolódó oldalak: Érettségi és felvételi >>
Vissza a történelem érettégi tételek oldalra: Történelem érettségi tételek >>
Vissza az oktatás főoldalra: Oktatás >>
Cograf Lexikon - copyright 2007