Ezen az oldalon a polgárosodás kezdetei Magyarországon témakörben olvasható vázlat a történelem érettségi tételek közül.
Évszámok
- 1795: a magyar jakobinusok kivégzése, Martinovics Ignác által szervezett két titkos társaság vezéreinek kivégzése a Vérmezőn.
- 1825: Kezdetét veszi az 1825-27-es (reform)országgyűlés Pozsonyban, megerősítették a rendi jogokat, mely biztosította az elkövetkezendő évek reformmozgalmait. (Vagy ezen belül) Széchényi felajánlja évi jövedelmét a Magyar tudományos Akadémia megalapítására.
- 1830: Megjelenik Széchenyi István Hitel című munkája, melyben a birtokosoknak az ősiség törvény eltörlésével akarta megoldani a hitelszerzés lehetőségét.
- 1832-1836: reformországgyűlés, ellenzék vezéralakjai: Kölcsey és Wesselényi M., a jobbágykérdés a legfontosabb (kolerafelkelés miatt). Kölcsey elve az önkéntes örökváltság, amelyben a jobbágy egyezkedés után, pénz fejében kiválthatja magát a földesúrnál. Megszavazzák.
- 1844: Az ekkori országgyűlésen megszavazzák, hogy a magyar nyelv államnyelv legyen.
Személyek
- Martinovics Ignác: értelmiségi, a császárnál szolgált, majd elbocsátották, így a kormányellenes szervezkedés élére állt, jakobinus mozgalom. Két titkos társaságot szerveztek: Reformátorok Társasága (mérsékeltebb, köztársasági államformát kíván), Szabadság és Egyenlőség Társasága (radikális, a nemesi előjogok eltörlése, polgári köztársaság). Elfogják. 1795-ben ítélik halálra.
- Kazinczy Ferenc: 1759-1831, író, költő, a magyar nyelvújítás legjelentősebb alakja.
- Kölcsey Ferenc: 1790-1838, magyar költő. Tevékenyen részt vett az országgyűléseken (1832-től országgyűlési követ, önkéntes örökváltság ötletét veti fel a jobbágykérdés megoldására.
- Deák Ferenc: a haza bölcse, 1832-36-os országgyűlésen követ. Az 1839-40-es országgyűlésen az alsótábla ellenzéki vezére. Az újoncmegajánlást a sérelmek orvoslásához kötötte (önkéntes örökváltság).
- Eötvös József: író, miniszter a 19 században. A centralisták fő ideológusa (népképviseleten alapuló erős polgári állam hívei, szemben állnak a vármegyerendszerrel.
- Kossuth Lajos: 1802-1894, nemesi, értelmiségi család. Az 1832-36-os országgyűlésen szerkeszti az Országgyűlési Tudósításokat, majd a Törvényhatósági Tudósításokat. A reformellenzék népszerű személyisége (érdekegyesítés, kötelező örökváltság, föld szabad forgalma, támadja a nemesi adómentességet, teljes közteherviselés, jogegyenlőség). A Batthyány-kormány idején pénzügyminiszter. Az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, az ország vezetője a szabadságharc alatt. A kritikus pillanatban lemond.
- Batthyány Lajos: az 1832-36-os országgyűlésen már az ellenzék vezéralakja, miniszterelnök 1848-ban.
- Széchenyi István: 1791-1860, arisztokrata család gyermeke, beutazta Európát és a szabadságharc előtt munkáiban a földkérdésre kívánt megoldást találni (1830: Hitel, majd: Világ és Stádium). Egy évi jövedelmét ajánlotta fel 1825-ben a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
- Wesselényi Miklós: Széchenyivel ellentétben a reformok előfeltételének látta a rendi ellenzékiséget (Széchényi csak akadálynak), 1831-ben írta meg a Balítéletekről című munkáját. 1838-ban a pesti árvíz idején emberek sokaságának mentette meg az életét (az árvízi hajós).
Fogalmak
- Reform: társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedés részleges megváltoztatása politikai eszközökkel. A múlttal gyökeresen nem szakít, a megváltoztatott körülményekhez alkalmazkodva alakítja át a társadalmi rendszert.
- Polgári átalakulás: a 19. század elején az arra való törekvés, hogy a jobbágyság helyzetét javítsák (örökváltság) és az egyenlőséget biztosítsák (alapvető polgári jogok). (?)
- Cenzúra: a kiadásra szánt írott mű tartalmát politikai, vallási, erkölcsi (stb.) szempontból előzetesen ellenőrző hivatal, ennek tevékenysége.
- Államnyelv: valamely állam közéletében egyeduralkodó nyelv. Magyarországon II. Józsefig a latin volt, majd a német, 1844-től pedig a magyar.
- Örökváltság: a jobbágyfelszabadítás egyik módja Magyarországon 1848 előtt. Ennek alapján a jobbágyok a használatukban lévő földek tulajdonjogát és az úrbéri terheket bizonyos összegért megválthatták. Önkéntes örökváltság (1839-40-ben elfogadott), Kötelező örökváltság (1848-ban).
- Közteherviselés: a közterhek (adó, katonáskodás, közmunka stb.) kirovása mindenkire, megkülönböztetés nélkül. Magyarországon sikertelen kísérletek után az 1848-as áprilisi törvényekben mondták ki.
- Érdekegyesítés: a magyar liberalizmus alapeszméje és sajátossága a reformkorban. Kölcsey, Wesselényi, Kossuth felismerték, hogy a kormányzattal szemben csak a jobbágysággal együtt lehetnek sikeresek. Ennek érdekében elfogadtatták a nemességgel, hogy fogadja be az alkotmányba a jobbágyságot, részesítse jogokban és juttassa tulajdonhoz.
- Védővám: Külföldi árukra vetett nagy behozatali vám.
- Országgyűlés: törvényhozó testület. A polgári forradalmak győzelmét követően a legfőbb törvényhozói testület. Kezdetben pedig időnként összehívott királyi tanács, utóbb a katonaságot és az adókat megszavazó szerv.
- Alsótábla: a magyar rendi országgyűlés egyik háza. Tanácskozásain a vármegyei követek, a káptalanok és a szabad királyi városok küldöttei vehettek részt.
- Felsőtábla: a magyar rendi országgyűlés egyik háza, melyen a főnemesek születésüknél, a főpapok és főispánok hivataluknál fogva személyesen vehettek részt.
- Reformkor: a magyar polgárosodás és nemzetté válás döntő időszaka. A történetírás 1830-tól (az irodalom 1825-től) 1848-ig számítja. A z erősödő liberális nemesség küzdött a kormányzattal. Fő célkitűzései: függetlenség és polgári átalakulás (jobbágyfelszabadítás, polgári egyenlőség, kiváltságok eltörlése).
- Zsellér: az 1/8 teleknél kisebb vagy telekkel egyáltalán nem rendelkező jobbágyok elnevezése Magyarországon. Ha volt háza, kertje, használhatta a közös legelőt (tehát állatot tarthatott) még jómódúvá is válhatott. De voltak házatlan zsellérek, ezek béresként dolgoztak.
Kapcsolódó oldalak: Érettségi és felvételi >>
Vissza a történelem érettégi tételek oldalra: Történelem érettségi tételek >>
Vissza az oktatás főoldalra: Oktatás >>
Cograf Lexikon - copyright 2007