Ezen az oldalon a nemzetállamok és az imperializmus kora témakörben olvasható vázlat a történelem érettségi tételek közül.
Évszámok
- 1853-1856: a krími háború. A1848-as szabadságharcok után az oroszok megerősödtek (Ausztriát lekötelezték, a német egységet megakadályozták), így a fekete-tengeri szorosok ellen mentek. Francia-brit-török (Piemont) szövetségesek partra szálltak Krímben, elfoglaltál Szevasztopolt. (a cár meghal, az új hajlik a békére) Az 1856-os párizsi béke visszaszorította az orosz befolyást.
- 1861-1865: Polgárháború az Egyesült Államokban. Észak (iparosodott) és Dél (rabszolgatartó, ültetvényes) között ellentétek vannak. 1860-ban Abraham lincolt az elnök, Republikánus Párt jelöltje, 11 déli állam kilép az Unióból, Lincoln nem fogadja el, déli hadüzenet. Az északiak fölényben vannak, Grant végül megadásra kényszeríti Lee-t.
- 1866: a porosz-osztrák háború, a poroszok igen hamar Königgratznél győzelmet aratnak, prágai béke, Ausztriának megalázó feltételek.
- 1870: Vagy: Róma függetlenedése, vagy: egy kikényszerített francia hadüzenet után a németek Moltke vezetésével legyőzik a franciákat Sedannál.
- 1871: I. Vilmost a versailles-i palota tükörtermében német császárrá kiáltják ki, ezzel megalakul a porosz vezetésű egységes Németország.
- 1882: megalakul a hármas szövetség, Olaszország bevonásával a német-osztrák-magyar szövetségbe (az 1879-ben, az orosz támadás ellen).
- 1907: a hármas antant megszületése. A britek 1904-ben szövetségre léptek a franciákkal a németek ellen, majd ebbe vonták be később az oroszokat is.
Személyek
- III. Napóleon: Franciaországban 1848-ban választották elnökké, majd államcsínyt hajtott végre: először 10 évre meghosszabbította mandátumát, majd császárrá nyilvánította magát. Szűk bonapartista csoporttal irányított, diktatúra, a gazdaság fejlődött, harcias külpolitika (Krím).
- I. Miklós: Orosz cár, aki a szabadságharcok után a megerősödött Oroszországban elérkezettnek látta a fekete-tengeri uralmat, a krími háborúban azonban vesztett (időközben meghalt, 1855).
- Cavour: a szárd királyság miniszterelnöke, aki az olasz egységesítésben jelentős szerepet vállalt. Megnyerte III. Napóleont az osztrákok ellen. 1859. június 14. (Magenta) és június 24. (solferinói csata), az osztrákok vesztenek, béke.
- Garibaldi: egykori olasz forradalmár, a szicíliai hadjáratában győzelmet aratott, Dél-Itália is csatlakozott Piemonthoz.
- Bismarck: német hadvezér, remek diplomáciai érzékkel. Kiprovokálja a francia támadást 1870-ben és győzelmet arat felettük Sedannál, létrejön az egységes német állam (1871. január 18. I Vilmos német császár lesz).
- Viktória királynő: angol királynő a 19. században. Hatalmas gyarmatbirodalma van, gyöngyszeme India, Anglia ezalatt megerősödik.
- Lenin: orosz forradalmár. A világháború idején Svájcban tartózkodik, 1917. áprilisában tér vissza (a németek segítségevel), meghirdeti a permanens forradalmat. A bolsevik párt egy puccskísérlet után illegalitásban működik. 1917. november 7-én elfoglalták Pétervár főbb pontjait, Kerenszkij elmenekült. Népbiztosok Tanácsa megalakul, elnöke Lenin.
- Lincoln: amerikai elnök, Republikánus Párti, 1860-ban. Alatta robban ki a polgárháború.
- Edison: feltaláló, forradalmasítja a világítást a villamosság feltalálásával (1879).
Fogalmak
- Internacionálé: nemzetközi munkásszervezetek elnevezése. Az első Internacionálé 1864-ben, Londonban jött létre, marxisták. A második 1889-ben, Párizsban.
- Keresztényszocializmus: a munkásmozgalomnak a kereszténységgel összekapcsolódó irányzata. XIII. Leó Rerum novarum (1891) kezdetű enciklikája adott lökést a mozgalomnak, az ipari munkásság szociális problémáival foglalkozik. Életkörülmények javítása, keresztényi szolidaritás.
- Szociáldemokrata: a munkásmozgalomnak a 19.század első felében kialakult irányzata. Demokratikus szabadságjogok és szociális gondolkodás elvének összekapcsolására törekednek. Választójog, jobb munkafeltételek, nem fegyveres (ez határolja el a bolsevikektől, éles harc).
- Centrum: a fejlődés középpontjában álló területek. Európa gazdasági centruma folyamatosan változott Észak-Itália (16. század), Németalföld (17. század), Anglia (18-19. század), majd USA és Németorsz.
- Periféria: a fejlődés centrumától távolabb elhelyezkedő országok, a folyamatos felzárkózásért küzdenek, modernizációs kísérletek (pl.: felvilágosult abszolutizmus).
- Részvénytársaság: meghatározott számú és azonos értékű részvényekre oszló alaptőkével létrehozott társaság. Tagjaik a részvények arányában részesülnek a jövedelemből. 51% részvénnyel már ellenőrzési joggal is rendelkezik. Jelentős a kapitalizmusban (19.század).
- Monopólium: a 19. század második felétől a tőkés csoportok szövetsége a piac felosztására, az árak meghatározására. (kartell, konszern, szindikátus, tröszt).
- Középosztály: a társadalom köztes, vagyonos osztályának megnevezése a 18. század második felétől. Kisebb földbirtokosok, kereskedők, értelmiség, hivatali réteg. A polgári fejlődéssel párhuzamosan növeli politikai hatalmát, létszámát.
- Civil társadalom: (?)
- Bolsevik: az OSZDMP radikális, forradalmi marxista csoportja. Nevüket a párt 1903-as brüsszeli kongresszusán vették fel, amikor Lenin (a párt vezetője) taktikázásával a kisebbségben lévő párt többséget szerzett.
- Anarchizmus: az állam mindenféle formáját tagadó baloldali ideológia, politikai irányzat. Elveti a polgári államot, de a proletárdiktatúra is elnyomó. Kis önigazgató közösségekben a jövő, biztosítják a egyénnek a vagyoni egyenlőséget. Pl.: Bakunyin.
- Szakszervezetek: az ipari munkásság szakmai érdekvédelmi szervezetei. Nagy-Britanniában az ipari forradalommal együtt bontakozik ki. Munkásság életkörülményeinek javulása, a munkásokat ágazati szinten fogják össze (béremelés, munkakörülmény javítása).
- Polgárháború: vagy: két párt, szervezet, csoport, kormány hatalma a harcért (pl.: vörösök, fehérek), vagy: valamely ország lakossága egy részének fegyveres küzdelme saját kormánya ellen.
- Nemzetállam: egy állam összefogja az azonos nemzetiségűeket (pl.: Izrael). (?)
- Szabad verseny: liberális gazdasági felfogás. Az állami beavatkozásoktól (vám, monopólium) mentes gazdasági harc elmélete. Meghirdetője: Adam Smith. Erős gazdasággal rendelkező államokban terjed el a 19. században.
- Szociálpolitika: (olyan politika, amely a munkásság életkörülményeinek javítását tűzte ki célul ?)
- Gyarmatbirodalom: olyan állam, amely a gyarmatainak (távol eső elfoglalt területek) jövedelmeiből is fenntartja magát, rengeteg gyarmata van, pl.: Anglia.
- Tömegkultúra: A televízióés hasonlók elterjedése.
- Antant: a központi hatalmak főként Németország ellen irányuló hatalmi csoportosulása, katonai blokk. 1904.: entente cordiale (szívélyes egyesség) Anglia és Franciaország között, 1907-ben Oroszországgal bővült ki (majd a világháborúban többen is csatlakoztak: Japán, Görögország, Belgium, Szerbia, USA).
Kapcsolódó oldalak: Érettségi és felvételi >>
Vissza a történelem érettégi tételek oldalra: Történelem érettségi tételek >>
Vissza az oktatás főoldalra: Oktatás >>
Cograf Lexikon - copyright 2007