Ezen az oldalon a polgárosodás kibontakozása Magyarországon témakörben olvasható vázlat a történelem érettségi tételek közül.
Évszámok
- 1867: Deák húsvéti cikkének hatására megkötik a kiegyezést, Ferenc József kinevezi Andrássy Gyulát miniszterelnökké. Közös ügyek (külpolitika, védelem és ezekre vonatkozó pénzügyek), alkotmányosság helyreállítása.
- 1868: a horvát kiegyezés, melyben a magyarok elismerték a horvátokat politikai nemzetnek, beligazgatási autonómiát kaptak, horvát lett a hivatalos nyelv, működött a szábor (42 képviselőt delegálhat a magyar országgyűlésbe).
- 1875-1890: Tisza Kálmán miniszterelnöksége, a dualizmus korának nyugalmi időszaka. Erős kézzel fogta pártját (Szabadelvű Párt), biztosította a kormánypárti többséget. Rendőrség, csendőrség. A véderő vitában bukott el, szembekerül az uralkodóval és az ellenzékkel is.
- 1896: a millennium, a honfoglalás ezer éves évfordulója. Az ország felzárkózik a fejlődő nyugathoz.
Személyek
- Ferenc József: 1848-ban, V. Ferdinánd lemondása után került trónra, Habsburg uralkodó (1916-ig). Vérbefojtotta a magyar szabadságharcot. Magyar király 1867-ben, a kiegyezéskor lett.
- Andrássy Gyula: 1867-től magyar miniszterelnök 1872-ig. Jelentős szerepe volt a dualista rendszer kiépítésében.
- Tisza Kálmán: magyar miniszterelnök 1875-90 között. Erős kézzel fogja pártját, a Szabadelvű Pártot (mamelukok). Hatalmas gazdasági fejlődés megy végbe, a nyugalom időszaka. Korrupció, hatalommal való visszaélés, ellenzékkel szembeni erőszak. Véderő vita buktatja meg.
- Baross Gábor: a magyar közlekedésügy történetének kiemelkedő személyisége. A magyar államvasutak rendszerét ő teremti meg. Fokozta ezzel a mezőgazdasági és ipari termékek versenyképességét. Folyam- és tengerhajózás.
- Tisza István: magyar politikus, a dualizmus híve, védelmezője. 1913-ban miniszterelnök is, több próbát tesz a nemzetiségekkel való kiegyezésre, sikertelenül. Ellenzi a Szerbia elleni háborút. 1917-ben lemondott, az őszirózsás forradalom áldozata lett.
- Jászi Oszkár: Az Országos Radikális Párt vezetője. A nemzeti kérdés megoldását a föderalizmusban látja (1912), a keleti Svájc elképzelése.
Fogalmak
- Passzív ellenállás: Deák által követett irány, a közélettől való visszavonulás, a hatósági rendelkezések végre nem hajtása, ellenállás. 1848/49 után, a neoabszolutizmus ellen.
- Kiegyezés: 19867-ben Ferenc József és Andrássy Gyula megkötötték az egyezményt, melyben Magyarország visszanyerte alkotmányos függetlenségét, de közös tárcák: külügy, védelem és ezek fedezésére irányuló pénzügyek.
- Horvát kiegyezés: 1868-ban kötött megegyezés, a horvátokkal, mely elismerte őket politikai nemzetnek és belpolitikai autonómiát kaptak, működött a szábor és 42 tagod delegálhatott.
- Dualista monarchia: Magyarországon 1867 és 1918 között létrejövő irány, melyben az ország belügyeit tekintve önálló, de vannak közös ügyek és az uralkodó személye is közös.
- Közös ügyek: 1867-ben, a kiegyezés értelmében az országok belpolitikailag önállóak, kivéve három tárcát, melyeket közösen irányítanak: külügy, védelem és ezek fedezésére szolgáló pénzügy.
- Millennium: 1896-ban, a magyar honfoglalás 1000 éves évfordulóját ünnepelte az ország, nagy gazdasági fellendülés, közelítés a nyugathoz (földalatti, vasút stb.)
- Úri középosztály: az egykor német polgárság és a városokba áramlókból alakul ki ez a középréteg: lesüllyedő dzsentri, bevándorolt cseh, német, zsidó értelmiségiek. Nem egységes, keveredik a dzsentri és a polgári gondolkodás
- Népoktatás: az ország népének kötelező oktatása. (?)
- Kispolgár: a mesteremberek, mentalitása kettős: nagypolgárokkal szemben állnak, a tulajdont megkérdőjelező gondolkodástól elhatárolódnak.
- Nagypolgárság: szűk réteg, mely a terménykereskedelemből meggazdagodott, illetve ipari tevékenységbe kezdő zsidók. Nagy a gazdasági ereje, de a közvetlen politizálást átengedi a középosztályoknak. Arisztokráciával létrehozott kapcsolataival közvetve érvényesíti magát.
- Kivándorlás: az országból kitelepültek, akik jobb megélhetés miatt mentek külföldre, pl.: Amerikába.
- Asszimiláció: beolvadás, hasonlóvá válás. Egy adott etnikai közösségbe való fokozatos beépülés. Természetes asszimilációt a gazdasági változások, vándorlások idézik elő, az erőszakosat pedig az államhatalom kényszeríti.
- Állami anyakönyvezés: az anyakönyvezés jogát a dualizmusban az egyházzal szemben kisajátította az állam.
- Polgárosodás: a polgárság kialakulása, a polgári jogok megszerzése. (?)
- Dzsentri: a magyar birtokos nemesség a 19. században. A fogalom a század végére már a birtokát vesztett, állami hivatalt vállaló nemességet is takarja.
Kapcsolódó oldalak: Érettségi és felvételi >>
Vissza a történelem érettégi tételek oldalra: Történelem érettségi tételek >>
Vissza az oktatás főoldalra: Oktatás >>
Cograf Lexikon - copyright 2007