A birkózás (és nem bírkózás!) olyan sport, mely során két személy egymást megragadva küzd, hogy a másikat leteperje, két vállra fektesse. A birkózás az egyik klasszikus olimpiai sportág, hiszen már az ókori olimpiák műsorán is szerepelt. A birkózás két fajtáját különböztetjük meg: kötöttfogású és szabadfogású birkózást. A birkózás célja egyszerű: földre vinni az ellenfelet, lehetőleg a vállak talajra szorításával.
A birkózás fajtái
Ahogy a bevezetőben is említve lett a birkózásnak két fajtáját különböztethetjük meg, ez a szabadfogású birkózás és a kötöttfogású birkózás. A szabadfogású birkózás esetében megengedett a lábak használata bizonyos fogásoknál, míg a kötöttfogású birkózás csak az öv feletti fogásokat engedélyezi. A sport mindkét fajtáját a FILA, azaz a Nemzetközi Amatőr Birkózó Szövetség irányítja, mely 1921-ben lett megalapítva.
A birkózás menete
Egy birkózó mérkőzés két, egyenként 3-3 perces menetben zajlik, melyek között 1 perces szünet van. A birkózás küzdőtere egy 9 méter átmérőjű szőnyeg, melyhez hozzátartozik egy 1 méter széles, kör alakú, még a küzdőtérhez kapcsolódó sávot. A mérkőzést két vállra fektetéssel (a bíró a szőnyegre üt kezével és 1-et számol, ezalatt megállapítja, hogy a birkózó vállai a földön voltak-e vagy sem) vagy pontokkal lehet megnyerni. A pontokat bizonyos fogásokért és azok következményeiért, például az ellenfél vészhelyzetbe hozásáért adnak.
Birkózó fogások
- Derékfogásos hátraesés
- Vállraemelés térdelve
- Felemelés páros lábfogással, előrecsapva
- Felemelés páros lábfogással, oldalt dobva
- Páros lábfogás állva, előrecsapással
- Féllábfogás térdelve, ledöntés
- Ledöntés karalábújással
- Húzás csuklófogással
- Páros lábfogás, belső gáncs, ledöntés
- Válldobás
- Féllábkiemelés aláfordulással
Hamarosan részletes leírás és képes illusztráció is felkerül a birkózás legfőbb fogásairól.
Vissza a sport főoldalra: Sport >>